2015. április 12., vasárnap

Kassel, a Botanikus kert és a Schönfeld kastély, SzG3



Most kivételesen két dolgot kapcsolok össze, egyrészt mert egymás mellett vannak, másrészt pedig talán nem olyan jelentőségteljes helyek, hogy esetleg egy egy külön beszámolót írjak róluk.
1. a Botanikus kert:
azt már korábban is megírtam, hogy ha egy botanikus kert van a közelemben (főleg ha a feleségem is velem van), akkor azt mindenek előtt megnézem. Itt is található egy kis botanikus kert, de ezt véletlenül megtalálni nem lehet, mivel eléggé el van dugva. Legjobb GPS-el eljutni ide. Én is csak akkor fedeztem fel, amikor vettem egy nagyon részletes Kassel térképet. Viszont van egy nagyon nagy előnye, ingyenes. Most még alig néhány tavaszi virág volt látható, meg a dísz gyümölcsfák virágoztak (ezt például nyáron nem látni, tehát érdemes néha tavasszal is felkeresni ilyen helyeket!). Most nyitva volt a kaktusz ház is (állítólag nem mindig van nyitva). Szerintem, ha valakinek bele fér az idejébe, nézze meg, de nem tartozik a jelentősebb botanikus kertek közé.
2. a Schönfeld kastély:
a tér másik oldalán áll a Schönfeld kastély egy kisebb meredély szélén, igen szép kilátással. Alatta van a Schönfeld park (Kassel Németország legzöldebb városa), tóval, gyönyörű növényzettel, sétányokkal. Ahhoz képest, hogy milyen kicsi a kastély, igen változatos története van.
Miután igen szép helyen fekszik (és akkor még a város valószínűleg még nem tartott idáig), jól választottak helyet egy pihenőkastélynak. 1777-ben épült Nikolaus Heinrich Schönfeld részére. A tulajdonosokat nem érdemes egyenként felsorolni, voltak közöttük tartománygrófok, a Hessen-Kassel dinasztia választófejedelmei, a Porosz Birodalom (itt is volt ide oda csatolása a területnek), bankár, tartozott a rövid életű Westfáliai Királysághoz (Jerome Bonaparte), stb. stb. Volt olyan év, hogy kétszer is váltott tulajdonost. A Grimm testvérek is jártak itt töbször. Végül 1906-ban Kassel város megvásárolta és a köz részére nyilvánossá tette. A Nagy Háborúban (I. VH.) volt katonai kórház és börtön is. A háború után étterem nyílt benn. A II. VH-ban megsérült, de ezt helyreállították. Jelenleg is étterem működik benne: "Restaurant Park Schönfeld" és egy Klub is található itt.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Kassel Fotóalbum ITT található!

a Botanikus kert:

 az információs tábla










a Schönfeld kastély:

 a Schönfeld kastély
 szobor a Schönfeld kastély előtt
 a Schönfeld kastély
 a Schönfeld kastély
a Schönfeld kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)

Calden, Schloß Wilhelmsthal, SzG3


Most Kassel környékére látogatunk el. Ennek a kastélynak, azon túl hogy tényleg nagyon szép, van néhány roppant nagy előnye. Közel van Kasselhez, valamint szinte egyenes út vezet innen a Bergpark Wilhelmshöhéhez (ill. vissza), tehát jól össze kapcsolhatóak. Célszerű ezzel kezdeni a túrát, így ha megfelelő időben vagyunk itt (május 1-e után), akkor pont időben visszérhetünk a Bergparkba a vízesések beindításához.
A kastély parkja mellett megfelelő mennyiségű parkoló van és ami lényeges, ingyenes. A kastélyt körülvevő park hatalmas, több bejárata is van, de mi most a főbejáraton megyünk be. Itt megtalálható a szokásos információs tábla. Ha visszatérünk a kastély nevére (Wilhelms - Vilmos), akkor láthatjuk, hogy a környéken ezekről a tartománygróf Vilmosokról igen sok hely el lett nevezve: Wilhelmshöhe, Wilhelmshausen, Wilhelmsthal, stb. Ha a főbejáraton megyünk be, akkor a kastély hátsó frontjához érkezünk, a fő homlokzata a park és az abban lévő kis tó felé található. Az is érdekesség, hogy a kastély a park legalacsonyabb pontján található, ez is szokatlan kialakítás. Azt hiszem nem túlzás, hogy ha a kastély parkot az egyik legszebbnek mondom, amit láttam eddig. Noha látszik, hogy mesterséges (mint minden épített park), a domborzati viszonyok (nem sík területen fekszik), a finoman alkalmazott kertépítészeti elemek, a viszonylag kevés virág (e miatt inkább egy erdős, ligetes helynek tűnik, bár a kastély körül szerintem lehetett volna több virágágyás, de lehet, hogy nem akarták ezt az erdős feelinget megbontani). Nekem nagyon tetszett. Ahogy távolodunk a kastélytól, egyre jobban bele olvadunk az erdős jellegbe. A domb tetején még egy magas kilátó is található. Egyébként nem véletlen a park ilyen szép, abszolút nem németes a kialakítása, úgy a park, mint a kastély megépítésében francia kertépítők és építészek működtek közre. Talán a hosszúkás, eléggé mesterkélt csatornának tűnő tó lóg ki ebből az aranyozott szobraival. A kastély maga egész évben látogatható, a berendezésében is tükröződik a franciás könnyedség. A kastély is és a berendezések is a legtisztább rokokó állapotot tükrözik, Ezen kívül található itt japán és kínai lakkbútor kiállítás is. Maga a terület szerencsére nem szenvedett sokat az egyébkén ezen a környéken igen sokszor dúló háborúkban. Egyedül a hét éves háború hagyott némi nyomot itt. Az történt, hogy a német oldalon szolgáló egyik (kis) dobos a roham helyett a visszavonulás jelét dobolta el, így a francia csapatok megtámadták a visszavonulókat és le is győzték azokat. A halott francia katonákat a parkban temették el, ők jelenleg is itt vannak elhantolva.

A beszámoló fotóalbuma ITT található.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a főbejárat
 az információs tábla
a kastély
 a kastély
 a kastély
 a kastély
a kastély
 a kastélypark
 a kastélypark
 a kastélypark
 a kastélypark
 a kastélypark
 a kastélypark
a kastélypark

Vissza a főoldalra (katalógus)

Hann. Münden (Hannoversch Münden), SzG3


Most egy több szempontból is érdekes helyre látogatunk el (azon túl, hogy tényleg egy szép hely).
Az első érdekesség a neve. Már az is szokatlan, hogy egy névvel ennyit variáltak. Az eredeti neve egyszerűen Münden volt, de ezt többször összetévesztették a szintén a Weser folyó mentén található Mindennel. Az ide küldött postai küldemények azonban nemcsak Mindenben, hanem Münchenben is megjelentek. Noha a város nem része Hannovernek, a Hannoversch Münden nevet választották (rövid ideig a Hannoveri Királyság része is volt, tehát jó választás lehetett). A baj csak a hosszával volt. Ezért 1991-be a Városi Tanács hivatalosan is Hann. Münden-nek nevezte el a várost, így rövidítve. A helyiek és a környékbeliek ennek ellenére az eredeti nevet használva Mündennek hívják a városukat, esetleg Mündenernek.
Említettem a Weser folyót. Itt ér véget a Fulda, itt egyesül a Werra folyóval és ettől kezdve Weser a folyó neve (foci rajongóknak: a brémai csapatot szokták Weser partiaknak titulálni).
A következő érdekesség egy személy, dr Eisenbart (szokták th-val is írni a végén, de itt helyben t-vel láttam írni. Talán a helyiek jobban tudják). Igen érdekes személy volt, aki tevékenysége révén igen nagy tiszteletre tett szert és igen sok előjogot elnyert. Alapvetően egy vándor orvos volt. Abban az időben (élt: 1663-1727) az orvosok zöme a városokban praktizált, egyszerűen praktikus okokból, sok ember volt kis helyen, nem kellett sokat mászkálni a jó keresetért. Dr Eisenbart az akkori szóhasználattal kézműves sebész volt. E miatt találkozott az egyetlen tiltással a személyére vonatkozóan, mivel "külgyógyász" volt (az én szó találmányom), nem készíthetett és alkalmazhatott belsőleg használatos gyógyszereket (nem volt belgyógyász). Viszont igen jó sebész volt, gyógyított több fejedelmi udvarban is. A sikeres sebészeti beavatkozásai révén több előjogot elnyert, így a mai kifejezéssel élve, egyre nagyobb volt az a terület ahol gyógyíthatott. Ellentétben sok más orvossal, Ő mindig elég időt töltött a betegeinél, ha esetleg utókezelni kellet Őket és nem rohant el egy másik helyre gyógyítani. Viszont igen érdekes módot választott a saját reklámozására. Abban az időben nem volt tilos az orvosi tevékenységet reklámozni, így előfordult, hogy 200 fős társulattal vonul, közöttük humoristákkal, bohócokkal, zenészekkel. Sok esetben karneváli hangulatot teremtett. Mündenhez úgy kötődik, hogy itt halt meg az egyik ilyen "turnéja" alkalmával. Igen népszerű személy ezen a környéken, sok szobra található itt, neveztek el róla patikát, írtak dalt is róla, megjelenik harangjátékokhoz csatlakozó figurális jeleneteknél (ennél körmönfontabban nem tudtam leírni). Sokszor pantomimes bemutatókat is tartanak itt az Ő tevékenységével kapcsolatban.
Az utolsó érdekesség inkább érdekességgel vegyes szégyen a városra nézve: Hitler 1933-ban lett a város díszpolgára, de ezt a címet csak 75 év múlva, 2008-ban vonta vissza a város tanácsa (igaz, egyhangúlag).
Na de azért vissza a városhoz is egy kicsit. Ez is a szokásos elrendezésű város, a központban a városháza, mellette az evangélikus templom. Sajnos a városháza tájolása fotózási szempontból igen rossz, mert gyakorlatilag É-i irányú, soha nem napsütéses. A városmag tele van szebbnél szebb favázas házakkal. Nekem a legjobban a k-i oldal, a Werra partja tetszett. Itt gyönyörű sétányt is kialakítottak, ki lehet ülni a folyó partjára. Itt is megtalálható a "szokásos" középkori híd, a folyó duzzasztás, e miatt a hajó-zsilip is. Egy részen teljesen le lehet menni a folyó partjára, tele van vadkacsákkal, szinte idilli az állapot. Itt a folyó partján található a Welfenschloß, amely Weser reneszánsz stílusban épült. Viszonylag hamar elvesztette uralkodói jelentőségét, sokszor már csak ideiglenesen tartózkodtak itt az éppen aktuális fejedelmek. Többször le is égett, a déli szárnyát már nem is építették újjá. Jelenleg a városi könyvtár, a levéltár, a bíróság és a városi múzeum működik benne. Szokás szerint ez a város is tele van parkokkal, amikor én itt voltam, éppen a nőszirmok virágoztak minden felé. A városfal maradványából található még itt egy rotunda is. 

Ha valaki erre jár, ne hagyja ki!

A beszámoló fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

úton Hann. Münden felé a Fulda mentén
a Városháza
a Városháza
a Városháza
 St. Blasius templom
St. Blasius templom
 a St. Aegidius templom
 a St. Aegidius templom





 Welfenschloß
Welfenschloß
 híd a Werra-n
 a Werra folyó
 hajózsilip a Werra-n
 Doktor Eisenbart
hajózsilip a Werra-n

Vissza a főoldalra (katalógus)